GERGYE KRISZTIÁN TÁRSULATA:
Mindenhol jó, de legjobb a Paradicsomban…
Kortárs tánc – rituálé

Koreográfia, rendezés: Gergye Krisztián
Szereplők: Fodor Katalin, Tárnok Marianna, Domokos Flóra, Hargitai Mariann, Gresó Nikoletta, Négyesi Móni, Gergye Krisztián, Bora Gábor, Katonka Zoltán
Ének: Ágens
Jelmez: Béres Móni
Zenei montázs, fényterv, testfestés: GK
Hang: Boudny Ferenc

„Azt képzelem, álmodnak engem, s az álmaimat is. Álmaim szereplői éberek. Helyettem cselekszenek. Én alszom. Nem mozdulok. Melyik hős képes elhinni magáról, hogy ő az? Hogy ő ébresztheti fel Istent?" (gk)
A koreográfia az anyag tapinthatóságát látvánnyá és szinte tapintható érzékké gyúrva kutatja gyökértelenségünket. Az emberi testekből olyan archaikus világot épít a koreográfus, melyben a kitaszítottság, korunk feloldódó transzcendentális viszonyai, ennek a teremtett, részben animális világnak összes konfliktusai a szereplők rítusán keresztül rajzolódnak ki.

„A Gergye és társai által agyagból és vérből összegyúrt előadás gigantikus élőlényként pulzál, lüktet a térben. Mint egy örökmozgó: szüntelen gomolygás, változás az egész. (…) Jelenük a mi száműzött múltunk, talán az elviselhetetlen jövőnk. Revelatív erejű, nagy előadás, mely zavarba ejtő magabiztossággal nyúl a lélek mélyére száműzött érzés- és ösztönvilág fürkész tekintetek elől elzárt masszájába. ”
(Jászay Tamás: Peerpetum mobile, Irodalmi Jelen)

„Az előadás egybefüggő, intenzív képzuhatag; a mozgások ritmusa precízen kidolgozott, a szólók, párosok, az együttes játék bonyolult szerkezete rabul ejt, mert egyszerre közvetíti a rendet, a gyönyört és a széthullás poézisét.”
(Kovács Dezső: A paradicsom pora, Színház ATP különkiadvány, 2006. április)