CSŐDCSICSERGŐ

AVAGY MŰVÉSZNŐ A CSÚCSPONTON

áriákkal terhelt szöghegedű kíséret

Thomas Bernhard, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor művei alapján az előadást létrehozta a Hólyagcirkusz Társulat

Szereplők:

A ZAJMESTER - Spilák Lajos
A VAK HEGEDŰS - Szőke Szabolcs
A CSELLISTA - Eszes Fruzsina
A VESEBAJOS - Rácz Attila
A MÁSODIK SZÖGHEGEDŰS (HARMADIK) - Nádasi László
A METRONÓMOS - Szabó Domokos
AZ ÉNEKESNŐ - Tóth Evelin
AKI LE VAN TAKARVA - Homonnai Katalin

Zene: Szőke Szabolcs
Fény: Fodor Gergely
Díszlet-hangszer: Balla Gábor, Perovics Zoltán, Szőke Szabolcs
Az énekesnő ruháját Németh Anikó MANIER tervezte

„A művészet és minden, ami összefügg vele, egészében véve roppant idegfeszültség."
/Thomas Bernhard/

 Mint annyi korábbi Hólyagcirkusz produkcióban, ebben a produkcióban is, olyan figurák jelennek meg, akik szinte előadásról előadásra mindig „ugyanazok". Sokszor rekvizitumaikat is magukkal cipelik, mint az igazi bohócok. Mindig ugyanazok a személyek, mindig más és más történetben. Lelkiállapotuk változhat, személyazonosságuk nem. Ilyen a díva, a mindig az utolsó pillanatban érkező énekesnő. Ilyenek a zenekari tagokat alakító mániákus zenebohócok, akik az előadás folyamán tölcsérhegedűn, üvegxilofonon és különböző hangolású szöghegedűn játszanak. De néha olyanok, mint egy szinkron- zajbrigád. A dívára várva megszólal egy tragikomikus zenekar és kórus idegfeszültségtől vibráló operája. A művet levezénylő karmester egy ember nagyságú metronóm ingájához kikötve irányítja nem mindennapi zenekarát. Az inga néha váratlanul kileng. Olyan irányokba is, amire a legkevésbé számíthatunk előre. A darab első része rondo formában épül fel, ez a zenekari árokban játszódik. Ezután következik egy nagy generálpauza, amely lényegében a csöndnek és véletlen zajoknak partitúra-szerű előadása. A „nagy várakozás" a darab második része inkább egy fúgára emlékeztet, de jobban hasonlít a fúga eredeti jelentésére, a futásra és a kergetőzésre, mindez Thomas Bernhard szokásos gyűlölet áriáival fűszerezve.

 Bemutató: Stúdió K Színház, 2004.