A Bodó-Vinnai szerzőpáros fellebbenti a fátylat a Motel-ben történt események zavaros hátteréről. Ami eddig kusza volt, az maga lesz a kikristályosodott linearitás. A nézőnek nem lesz tehát egyéb dolga, mint hogy kényelmesen hátradőljön Fotel-jében és értsen... értsen... értsen...
Az est házigazdája, Pelle Rubinstein, moteligazgató eleveníti fel a nézők számára azokat a momentumokat, melyek a legtöbb bonyodalmat okozták. A motel személyzete, valamint vendégei is visszatérnek, hogy fényt derítsenek végre életük homályos szakaszára...
Megismerkedhetünk új szereplőkkel is, akik eddig a háttérben mozgatták a szálakat, mint például a Damilos ember, és a Kartonhal. Élőben hangzanak el Bibu Tanhosa örökzöld slágerei is, akit eddig csak a recepció rádióján hallhattunk. Megtudhatjuk, kivel mi történt az ajtó másik oldalán, mielőtt belépett volna rajta, miért mondta, amit mondott, miért úgy mondta, miért nem mást mondott, és ha mást mondott, miért mondta. Az est végére rengeteg zenével és tánccal felépül az ok-okozat piramis, amelynek tetején elfoglalja méltó helyét a történet gerince... Vagy nem.