"Ma Szonyánál voltam. Pénzt kértem tőle egy kis itókára... hehehe... Ezt a fél pintet az ő pénzén vettem. Harminc kopejkát kotort elő a zsebéből, az volt minden pénze, láttam. Egy szót se szólt, csak némán rám nézett... Ezen a földön nem... csak odafönn tudnak így szánni, siratni egy embert... szemrehányás nélkül... szemrehányás nélkül... Ez jobban fáj, uram, mintha szidalmaznak... Harminc kopejkát adott, igen... pedig hát neki is kell most. Hiszen vigyázni kell, hogy mindig tisztán járjon... Ez a nagy tisztaság sokba kerül ám! Meg rúzs is kell, anélkül nem lehet..." (Marmeladov)

"A regényem címe: "Részegesek". Nem csupán az alkoholizmust vizsgálja, hanem vetületeit is: családi képek, gyermeknevelés efféle környezetben stb. Legalább húsz ívre tervezem." - írja Dosztojevszkij egy, az 1860-as évek kezdetén kelt levelében. Ki gondolná, hogy ezek a sorok a Bűn és bűnhődésre utalnak, hogy ez a mű eredetileg aktuális tárcaregénynek indult a pétervári nyomorról, az alkoholizmus által tönkretett családokról, és csak később kapcsolódott hozzá a szerzőt a kényszermunka évei óta foglalkoztató "értelmiségi bűnöző" figurája és lélektani története? Elképzelhető tehát a Marmeladov család, illetve Szonya aspektusából szemlélni a regényben felsorakozó eseményeket. A tizennyolc éves lányt mostohaanyja megháborodva a nélkülözéstől ráveszi, hogy harminc rubelért eladja magát, majd rendszeresen az utcán keresse meg mindannyiuk kenyerét, és alkoholista apjának az italra valót. A lány meghozza ezt az áldozatot, vállalja a szégyent, a szenvedést, a kitaszítottságot, de hiába, megmenteni senkit nem tud. Részeg apját elgázolja egy rohanó kocsi, mostohaanyja pedig beleőrül helyzetük teljes kilátástalanságába, majd ő is meghal. A sorscsapások közepette Szonya megismerkedik egy volt egyetemistával, aki iránt végzetes vonzalom támad szívében, de aki hol a világ legszeretetreméltóbb és legönzetlenebb emberének mutatkozva felkarolja őt, hol eltaszítva magától sötét bűnök elkövetését sejteti vele. Szonya azonban kitart mellette, még akkor is, amikor a fiú bevallja, hogy gyilkos, sőt kettős gyilkos.